Szabad, nem szabad? – Hordozós tévhitek

Szabad, nem szabad? – Hordozós tévhitek és ökölszabályok

Első körben a babahordozás rém egyszerűnek tűnik, kell hozzá egy gyerek és valamilyen eszköz és kész, igaz? Aztán ahogy belemélyed az ember és egyre több információja lesz a hordozókról és megismeri a babája szükségleteit, úgy válhat atomfizikává az egész. Szakmai cikkek, a hordozási tanácsadók sokszor egymásnak ellentmondó tanácsai, gyermekekkel foglalkozó szakértők kompetenciahatáron túlmutató félmondatai, anyai tapasztalatok és kinyilatkoztatások, sokszor egy kis mummy bullying és az embernek egyszerűen megtelik a feje. Aztán jön a teljes tanácstalanság. Vajon jót teszek a babámmal vagy ártok neki? Mi van, ha rosszul választok és bajt okozok?

Ezzel a kis összefoglalóval szeretnék egy kis kapaszkodót nyújtani a sok információ között azoknak, akik még csak most ismerkednek a babahordozással vagy éppen elbizonytalanodtak egy-egy sebtiben odavetett megjegyzés következtében.

Elkapatod! Le sem fogod tudni vakarni magadról, sosem tanul meg a saját lábán járni!
Az ember ösztönösen hordozott élőlény, erre teremtetett. Az újszülött a többi élőlény kicsinyéhez képest koraszülöttként jön világra akkor is, ha a várandósság 40 hétnél is tovább tart, a babák önellátásra, önálló helyváltoztatásra, táplálkozásra képtelenek a születésük utáni hetekben, egyszerűen az életben maradásukat szolgálja az ellátásuk. Az önállósodás azonban idegrendszeri fejlődés eredménye, elkerülhetetlen és elodázhatatlan. Ha egy baba éppen mozgásfejlődik, azt hordozással nem tudjuk elodázni, az idegrendszeri parancs mindennél erősebb. Gyakorlott hordozós szülők számára a a”hordozós sztrájk”, azaz a baba ellenkezése a statikus együttléttel szemben nem ismeretlen fogalom. Ha a babánk mászni vagy járni tanul éppen, akkor fog is! Olvasd el a hordozás előnyeit itt.

unikornis

Rugiban nem hordozunk!
Talán a leggyakoribb kinyilatkoztatás, mely egy régi félreértésen alapul, sok anyuka az első hordozós képek megosztásakor nem győz azonnal és kérdés nélkül magyarázkodni, csak azért volt rajta rugdalózó, mert csak kipróbáltuk… Szinte minden ruha alkalmas arra, hogy hordozunk benne, ehhez nem kell külön ruhatár! Egyszerűen csak ésszerűen figyelni kell arra, hogy az öltözék kellően lezser legyen, hiszen a hordozóban a baba egészen más pozícióban van, mint fekve. A felhúzott térdek miatt a lábak sokkal hosszabb anyagot vesznek fel a ruhából. Ha azt szeretnénk megtudni, hogy a babánk ruhája alkalmas-e arra, hogy hordozzunk benne, egyszerűen hátra fektetve toljuk fel a térdeit a hasához. Ha a ruha ezt megengedi és sem az ülepnél, sem a térdhajlataiban vagy a talpain nem feszül meg, akkor nem kell lecserélnünk.

Mei tai csak ülni, csatos csak állni tudástól szabad!
Amikor a hordozóeszköz-választásról beszélünk, az alapvető optimum a mérvadó, azaz az a pozíció, ami a baba fejlődését a lehető legjobban támogatja. Ezt minden életkorban, minden babán és a szülő testalkatától függően a hordozókendő biztosan tudja biztosítani. Vannak azonban olyan baba-szülő párosok, akiken  testarányaiknak köszönhetően egyéb eszközök is hamar képesek erre, így biztonsággal korábban is bátran használhatják a csatost vagy a Lili-tait, hiszen esetükben az alapvető feltételek adottak. Olvasd el mitől lesz kényelmes egy formázott hordozó itt

lilitai2

Az én gyerekemnek sem lett baja a kengurutól, minek flancolni valami mással?
Az, hogy bármilyen hordozóeszköz ártalmas volna, nem tudjuk, hiszen etikai korlátai vannak az ilyen irányú vizsgálatoknak. Ki lenne szívesen kontrollcsoport? Azt tudjuk, hogy az élettanilag optimális az, ha az eszköz pontról pontra megtámasztja a baba éber és pihenő állapotú törzsét is, combjai legalább vízszintes pozícióban és enyhe terpeszben nyílnak szintén teljesen alátámasztva. Mivel nem látunk bele a babáink csontrendszerébe, illetve annak fejlődése felnőtt korig tart, kiegészítve a kengurun kívül más testi hatásokkal, nem tudjuk biztonsággal kijelenteni, hogy ártott-e bármi vagy ártani fog-e. A szubjektív vélemény pár év után nem mérvadó, érdemes az ismert, „biztosan optimális” irányra törekedni.
A kifelé hordozás a fent már említett optimummal ellentétes, hiszen a combjai így nem tudnak terpeszteni, a háta nem tud elernyedni és az eszköz csak a mellkasát tudja támasztani, testtartása javarészt a szülő domborulataitól függ. A babák ráadásul nem csak nyugodt körülmények között képesek az elalvásra, egyszerően túltelítődnek felesleges ingerekkel és kikapcsolnak. Vannak babák, akiknek egyszeráen a testközelség iránti szükségletük olyan mértékű, hogy arra reagálnak az ellazulással. Az tehát, hogy elalszik egy hordozóban hamar a baba, nem kényelemfüggő.

 

 

Gerhát Petra
hordozási tanácsadó

Hozzászólások

Hozzászólások

Hogy tetszett?