A hordozás tudományosan bizonyított előnyei

A hordozásnak számos előnye van. Aki hordoz, az tapasztalatból is tudja. Ám mit mond a tudomány? Vizsgálták már a hordozás hatásait a tudomány eszközeivel? A válasz: igen! Egyre többször fordul elő, hogy egy-egy őseinktől ellesett gyakorlatot a tudósok megvizsgálnak, hogy vajon tényleg van-e értelme vagy csak rossz beidegződés. Így volt ez a köldökzsinór késleltetett elvágásával és így van ez a hordozással is. A rengeteg tudományos eredményből gyűjtöttem össze párat, szóval lássuk, mire jutottak a kutatók:

• Segíti a biztonságos kötődés kialakulását

Egy izgalmas kísérletet végeztek arról, hogy hogyan hat a kötődési mintázat kialakulására a hordozás. Azt a pszichológiából már régóta tudjuk, hogy három féle kötődési mintázat lehetséges: biztonságos, ambivalens, bizonytalan. A szülő-gyermek kapcsolat és természetesen a gyermek további élete miatt is a biztonságos kötődésre kell törekedni. A mintázat kialakulását számos tényező befolyásolja, ezek egyike a hordozás. 49 anyát vizsgáltak meg mégpedig úgy, hogy 23 anyát arra kértek, hogy hordozza a babáját, 26 anya pedig csak pihenőszéket használt, nem hordozott. 13 hónapos korukban elvégezték a babákon az “idegen helyzet kísérletet”, amiből lehet következtetni a kötődési mintázatra és bizony-bizony a 23 hordozós anya babái között több volt a biztonságosan kötődő, mint a másik csoportban. (Forrás)

• A hordozott babák kevesebbet sírnak

A sírás sokáig a baba egyetlen kommunikációs eszköze. A gyermekágy idején a legnagyobb kihívás, hogy kiismerjük a gyermekünket, hogy mikor mi az oka a sírásának. Éhes? Tiszta pelust szeretne? Nyomja a pocakját egy büfi? Fázik? Melege van? Zavarja a ruha? Ám ha minden fizikai szükségletét kielégítettük és még továbbra is sír, akkor valószínűleg a sírás oka lelki eredetű. A baba arra vágyik, hogy felvegyük, ringassuk, ott legyünk vele. Erre kiváló megoldás a hordozás. 99 anyukát és babát vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy a hordozott babák 43%-kal kevesebbet sírnak. Nem rossz arány, igaz? (Forrás)

• Növeli az anya válaszkészségét

A válaszkészség azt jelenti, hogy a baba ösztönös és természetes jelzéseit figyelik a szülők és igyekeznek rá adekvát választ adni. Tehát ez foglalja magába az előző pontban tárgyaltakat, vagyis hogy mikor hogyan reagálunk a baba sírására. Hordozott babák anyukáit megvizsgálva a kutatók azt találták, hogy ők sokkal könnyebben tudják “olvasni” a baba sírását. Így ki tudjuk mondani, hogy a hordozott babák azért (is) sírnak kevesebbet, mert az anya jobban tudja, hogy mikor mire van szüksége a babának. (Forrás)

• Hordozott babák kevesebbet buknak és ritkábban alakul ki reflux

A bukást senki nem szereti. Zavarja a babát is, ahogy visszajut a szájüregébe az épphogy megivott anyatej, tápszer és persze a szülőknek is kellemetlen az a sok savanyú szagú mosatlan ruha. A hordozás erre is egy jó megoldás. Etetés után 30-60 perc függőleges helyzetű hordozás csökkentette a bukások számát, sőt a reflux is ritkábban alakult ki a hordozott babáknál. (Forrás)

• Csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét 

A szülés utáni depresszió egy komoly téma és cseppet sem olyan ritka, mint hisszük. A felborult hormonháztartás, a folyamatos kimerültség, a támogató környezet hiánya, a szülésélmény nehezebb feldolgozása mind-mind melegágya a depressziónak. Igazából nem maga a hordozás az, ami csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét, hanem a fizikai kontaktus. A testközelség mennyiségét vizsgálták a kutatók, két csoportra osztották az anyukákat. Az édesanyák kortizol szintje szignifikánsan csökkent a sokat összebújós csoportban. A kortizolt stresszhormonként is emlegetik és ha tartósan magas a szintje, az jól előre jelzi a szülés utáni depresszió kialakulását. (Forrás)

De van ám, még egy jó hírem! Ha már kialakult a depresszió, akkor sem szabad abbahagyni a hordozást, az összebújást. A depresszió kezelése ezért is fontos, mert a baba testi és természetesen lelki fejlődésére is károsan hat. Ám azt a kárt lehet mérsékelni azzal, ha a nehéz időkben is megmarad a testközelség. (Forrás)

• Hordozó emlősök vagyunk

Az ember nem állat, ám mint biológiai lény ugyanúgy lehet rendszertani kategóriába sorolni. Az emlősök között számos különbség van és ennek egyike, hogy az újszülött milyen fejlettséggel jön a világra. Egy kis zsiráf vagy antilop születése után nem sokkal talpra áll, hogy tudja követni az anyukáját. Ám az embereknél ez nem így van. Az állatokhoz képest nagyon fejletlenül születünk meg és a járást bizony jó későn tanuljuk meg. Ez azt is jelenti, hogy evolúciósan arra vagyunk programozva, hogy hordozzuk (kézben vagy magunkra kötve) a kisbabánkat, mert ez az egyetlen módja a baba túlélésének. (Forrás)

• Csökkenti a laposfejűség kialakulását

Ha egy baba túl sokat fekszik a hátán, akkor kialakulhat a lapos fej szindróma, amit jobb ha elkerülünk. A hasra fektetés egy jó megoldás, ami azt sokáig nem minden baba szereti. Ilyenkor jön képbe a hordozás. Minél többet fordul elő, hogy függőleges helyzetben, magunkra kötve alszik a baba, annál kisebb az esélye a laposfejűségnek. (Forrás)

• Szinkronizálja az anya-baba szívritmusát

A biológia csodálatosan működik. Elöl hordozásnál a baba és anya szívritmusa magától folyamatosan szinkronizálódik. Ennek persze megvan az előnye és a hátránya is. Ha nyugodtak vagyunk és lassabban ver a szívünk, akkor a baba is nyugodt lesz. Ám ha felidegesítjük magunkat valamin és felkúszik a pulzusunk, akkor a baba is nyűgös lesz. (Forrás)

• Koraszülötteknek is segít

A hordozás egy speciális formája a kenguru-módszer. Ilyenkor bőr-bőr kontaktusban pihen a szülők mellkasán az újszülött csöppség. Napi 6 óra kenguruzást hasonlítottak egy sztenderd inkubátorhoz és arra jutottak, hogy a sok testközelség hatására sokkal jobban fejlődtek, nőttek a babák és a súlyuk is nagyobb lett a vizsgálat végére. (Forrás)

• Kevésbé fárasztó, mint kézben vinni

Az eddig leírt előnyöket igazából hordozó eszköz nélkül is élvezhetjük, hiszen a lényeg a testközelség. Kézben is tarthatjuk a babát, magunkhoz tudjuk ölelni a két karunkkal is. Ha valaki nem szeretne vagy nem tud hordozni, akkor is meg tudja adni a babának mindezt. Viszont (bármily’ hihetetlennek hangzik) megvizsgálták a kutatók, hogy mennyire fárasztó kézben hordozni hosszútávon. 16%-kal több energiát igényel a kézben hordozás az eszközökhöz képest. Köztudott, hogy a tejtermelés is sok energiába kerül, de a kézben hordozás még ennél is több! Bizony olyankor, amikor már napok óta nem alszunk és az energiaszintünk igen alacsonyan van, nem árt, ha ahol lehet ott takarékoskodunk. (Forrás)

Megyeriné Rákóczi Dorina, azaz Dodó Sapiens

Kétgyerekes anyuka, bionikus mérnökből lett tudomány-kommunikátor

Weboldal: https://dodosapiens.hu/blog/

Insta: https://www.instagram.com/dodo_sapiens/

Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCO4elkR6bANDwh5LWnp_0tA/

Hozzászólások

Hozzászólások

A szerzőről: Liliputi

Alapfilozófiánk, hogy szülőként mindannyian merjünk hinni magunkban, megérzéseinkben, ösztöneikben, így termékeinkkel mi mindig ezt a célt igyekszünk támogatni. Hisszük, hogy ha szeretetben, békében és összhangban neveljük gyermekeinket, akkor egy testileg és lelkileg egyaránt egészséges, nyitott emberi kapcsolatokkal teli társadalmat alapozunk meg. Mindezért nem kérdés, hogy üzleti sikereink tartalma mögött számunkra mindig az az igazi öröm, ha személyesen, vagy termékeinken keresztül áttételesen hozzájárulhattunk egy-egy családi mindennap egészségéhez, kötődéséhez, öröméhez.