Az elmúlt éveket azzal töltöttem, hogy próbáltam minél jobban megérteni az emberi test működését és felépítését. Rengeteget tanultam a csecsemőkről és kisgyermekekről. Úgy gondoltam, ezzel a tudással könnyedén elboldogulok egy babával. Aztán megszületett a kisfiam és beleestem az első gyerekes anyák csapdájába. Jöttek a kéretlen tanácsok és én teljesen kétségbe estem. Akkor semmi nem jutott eszembe a tanultakból. Teljesen elveszettnek éreztem magam a sok egymásnak ellentmondó tanácsok és ötletek között. Kinek higgyek? Az orvosnak, védőnőnek? Vagy édesanyámnak?

De nem sokáig maradhattam ebben a kétségbe esett állapotban, mert a kisfiam születése után 11 nappal (!!), a húgom is világra hozta gyermekét. Már a terhessége alatt is hozzám fordult a kérdéseivel és ez így volt a szülés után is. Velem ellentétben, Ő bízott a tudásomban és a segítségemre szorult. Abban a pillanatban, mintha villám csapott volna belém, és minden eszembe jutott. Így nagyon hamar beszereztünk egy-egy rugalmas hordozókendőt. 3 hetesen már mindkét baba boldogan szunyókált a kendőben. Eleinte nehéz volt, de ebbe is belerázódik az ember.
Ne adjátok fel, és bízzatok magatokban! Mert a hordozás jó a babának és a mamának is!
Miért is jó a babának?
Maradjunk az újszülötteknél. Az újszülött baba gerincének még nincsenek görbületei. Ezek majd a mozgásfejlődés során alakulnak ki (Hason fekve fejét emeli; alkarra, majd tenyérre támaszkodik). Amíg nincs stabil törzstartása a babának a „magzatpóz” a legideálisabb a gerincének és így érzi biztonságban magát. A (helyesen megkötött!) rugalmas kendő és a szövött kendő minden ponton illeszkedik a baba testéhez, szinte átöleli őt. Ennek köszönhetően hasonló érzetet biztosíthatunk neki, mint amit az anyaméhben megszokott.
A gerincen kívül a csípő helyzete is nagyon fontos. A veleszületett csípőficamról bizonyára mindenki hallott. Talán többeknek javasolták is a terpeszpelenkázást megelőzés céljából. A (helyes) hordozás során a combcsont teljes hosszában alá van támasztva, így biztosítja a megfelelő pozíciót a csípő számára. Ezzel akár meg is előzhetjük a komolyabb következményeket. Természetesen, ha szükség van terpeszpelenkázásra vagy egyéb kezelési módra (pl.: Pavlik-kengyel), mindenképpen alkalmazzuk. A hordozás önmagában nem terápia! Illetve sokat hasaltassuk gyermekünket, ez csak a javára válik. Tudom, hogy sokszor nehéz, de ebbe is belejöttök, csak szépen apránként.

Gyakori tévhit, hogy a hordozott babák mozgásfejlődése késik. Hogy jobban megértsük a folyamatot, kicsit bele kell pillantanunk a fejlődésneurológiába.
Születésünkkor egy sor primitív reflex is érkezik velünk. Ilyen például a fogó reflex, Moro reflex vagy a Bauer reakció. Ezek a reflexek általában 6 hónapos kor körül alszanak ki, helyet adva a tudatos mozgásoknak. Ha fennmaradnak ezek a primitív reflexek, azok gátolják a mozgásfejlődést.
Ezen kívül még meg kell említenem az elemi mozgásmintákat. Ezek komplex mozgásmintákat tartalmazó mozgássorok. Már a 26-28 hetes magzatnál megfigyelhetők ezek a mozgásminták. Ha ép az idegrendszer, egy speciális ingerre folyamatos mozgásreakció jön létre, míg az ingerhelyzet fennáll. Ha egy újszülött babánál a lebegő ültetést vagy az ülésbe húzódzkodást végezzük, a törzse kiegyenesedik és a fejét is emeli. Hason fekve a fejét emelve kúszásra, mellkasát is megtámasztva pedig elemi mászásra késztethetjük a babát. Az elemi járás is hasonló egyszerűséggel kiváltható. Ezen mozgásminták során a primitív reflexek is kiváltódnak, segítik a mozgást. Ebből is látszik, hogy egy ép idegrendszerű csecsemő képes (lesz) az ülésre, mászásra és járásra.
Az idegrendszer fejlődésével ezek az elemi mozgásminták fokozatosan alakulnak át tudatos mozgássá. Természetesen teret kell biztosítani ehhez a fejlődéshez. Engedni kell, hogy a baba is felfedezze a saját képességeit, de közben biztonságban maradjon – anya közelében.
A hordozó megnyugtatja a babát, viszont ha “folyamatosan  hordozóban van”, nem tudja „gyakorolni” a mozgásokat, pedig az idegrendszere készen áll rá.  Azért lássuk be, senki nem hordoz 24 órát egy nap    
Egyébként a mozgásfejlődés annyira erős, hogy ha akarod, sem tudod beletenni a babát a hurciba, ha ő nem akarja. Amint megtanul egy új mozgást, gyakorolni fogja, hiszen örömet szerez neki. Ez különösen a helyváltoztató mozgásokra jellemző. Élvezi, hogy egyedül is sikerül eljutnia A-ból B-be.

https://www.liliputi.hu/page/liliputi-cipok

Tehát ha megfelelő beállításokkal és a babád igényeit figyelembe véve hordozol, nem hátráltatod a mozgásfejlődését. Sőt, sok esetben még segíthet is. Hiszen a legnagyobb biztonságban van anyánál és mégis nézelődhet, felfedezheti a világot és közben nem kell elengednie azt, aki a mindenséget jelenti neki.
…és miért is jó a hordozás a mamának? Az már egy másik történet.

 Miért jó a mamának?

Az ölelés, a baba közelsége és a kényelem talán az első néhány fogalom, ami mindenkinek eszébe jut a hordozásról. A lelki és pszichológiai hatásokon kívül a testünkre is jótékony hatással van a hordozás.
Egy 2019-es kutatás* során azt vizsgálták, milyen hatással van a hordozás a hordozó személy csípő alatti ízületeire. A résztvevők 15 percig sétáltak kézben cipelt babával, majd pedig hordozóban vitték (elől) szintén 15 percig. Ezeket az eredményeket hasonlították össze a résztvevők normál járásával. Nem meglepő, hogy a kézben cipelés sokkal jobban megviseli az ízületeket, különösen a térdeket. Ami viszont meglepő, hogy a hordozóban való hordozás és a normál járás okozta terhelés között nem volt jelentős különbség sem a térd, sem a boka ízületekben. Ez azt jelenti, hogy a hordozás lényegében nem jelent nagyobb terhelést a hordozó személy számára, mint a normál járás. Természetesen a vizsgálat csak rövid hordozási időre vonatkozott. Hosszabb ideig tartó hordozás során jelentkezhetnek problémák.  A hordozás tudományosan bizonyított előnyeiről itt olvashatsz.

Sok anyuka (hordozó személy) panaszkodik hát- és derékfájásra. (kövess minket, hiszen erről szól majd a következő cikkünk. szerk.megj.)

Ez nem feltétlenül a hordozás hibája. Első körben meg kell nézni a hordozó eszköz beállításait. Gyakran a rosszul beállított eszköz okoz problémát. Online ingyenes hordozási tanácsadás minden pénteken van a  Liliputinál.  Természetesen jól beállított hordozó esetén is tapasztalhatunk gondot. Gondolj bele, mikor volt, hogy utoljára 8-10 kilós hátizsákot cipeltél? Ha nem vagyunk edzésben, előfordulhat, hogy elfáradunk. A legtöbb embernek gyenge az ún. core izomzata. Ezek felelnek a törzs stabilitásáért és a medence helyes pozíciójáért. Ha ezen a területen gond van, a plusz súly bizony problémákhoz fog vezetni. Nagyon fontos, hogy a saját testünket is karban tartsuk. Ahogy egyes babáknak szokni kell a hordozót, úgy egyes anyukáknak is szokniuk kell. Lehet apránként haladni ezzel is. Először csak 5 percig hordozni, aztán szépen fokozatosan növelni az időtartamot. Fontos, hogy az anya számára is öröm legyen a hordozás.
A hordozó eszközök úgy vannak kialakítva, hogy a baba súlyát a vállakra és a derékra vezetik el – elől és hátul hordozás esetén -, így a karok szabadok. Csípőn hordozásnál egyoldalú a terhelés, ebben az esetben fontos, hogy felváltva mindkét oldalon hordozzunk, illetve nem ajánlott hosszú ideig ilyen pozícióban hurcizni. Tehát a kritikus pontok a vállak (+ felső háti szakasz), derék és csípő. Ezeket a területeket érdemes megerősíteni, ha hordozni szeretnénk.
Ha már belejöttünk és gond nélkül megy a hordozó használata (megfelelő kötés, csatos pántok helyes beállítása), rájövünk, hogy mennyivel könnyebb így az élet. Nálunk a szeparációs szorongás idején volt életmentő.

Ábrahám Vanda

Gyógytornász

*https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0966636218314218?via%3Dihub

Hozzászólások

Hozzászólások

A szerzőről: Ábrahám Vanda

Ábrahám Vanda Gyógytonász