Mandula – és torokgyulladás

A mandula- és torokgyulladásokat az alapján kell szétválasztani, hogy mi okozza a fertőzést. Az egyik fajtába egyetlen baktérium, a Streptococcus (pontosabban Streptococcus pyogenes vagy A csoportú, béta hemolitikus) tartozik. A másikba az összes többi kórokozó: vírusok, más baktériumok.

A Streptococcus okozza a tüszős mandulagyulladást, a skarlátot és még egyéb betegségeket más szervekben. Jellemzője, hogy nem megfelelő kezelés esetén – néha – nagyon komoly szövődményei lehetnek: szívbelhártya-gyulladás, ízületi, idegrendszeri, vesebetegségek, reumás láz, stb. Ezt a fajta mandulagyulladást, torokgyulladást minden esetben antibiotikummal kell kezelni, hogy a szövődmények lehetőségét kizárjuk. Ennek a kezelésnek erőteljesnek is kell lennie, ami megfelelő napi adagot és 10 napos tartamot jelent.

Utóbbi azért fontos, mert a Streptococcus – szemben sok másik baktériummal – nem hajlamos változtatni az antibiotikumokkal szembeni érzékenységét, viszont nagyon szívós: 10 napnál rövidebb kezelés esetén a kialakult tünetmentesség ellenére nem pusztul el az összes kórokozó, és néhány nap, 1-2 hét után újra jelentkeznek a tünetek. Talán még nagyobb veszély, ha a tünetek nem jelentkeznek intenzíven, de a háttérben folytatódó fertőzés az említett szövődményekhez vezet.

© Liliputi® Babywearing Ltd.https://www.liliputibabycarriers.com/

A vírusos mandula – és torokgyulladás esetét nem befolyásolja az antibiotikum, mert vírusokra nem hat. Ha más baktérium (nem Streptococcus) okoz ilyen tüneteket, akkor azért nem adunk antibiotikumot, mert ezeket a baktériumokat a szervezet magától is legyőzi 2-3 nap alatt. (Ez máshol jelentkező fertőzésekre nem igaz, csak a torokra.)
Fontos tudni, hogy 3 éves kor alatt rendkívül ritkán fordul elő Streptococcus okozta mandulagyulladás, tehát ekkora gyerekeknek nagyon-nagyon ritkán indokolt ilyen betegségre („piros a torka”) antibiotikumot adni.
Ennek a baktériumnak a jelenléte egyáltalán nem könnyen állapítható meg ránézéssel. Az esetek nagy részében persze elég megbízhatóan állítható a vírusos vagy bakteriális eredet, de nagyon sokszor nem.
Konkrét, pontos diagnózis három módszerrel állítható fel:

Vérvétel során kimutatható a Streptococcus ellen termelt ellenanyag, az AST. (Minden torokfájós gyerektől vért venni viszont nagy túlzásnak tűnik.)

Vattás pálcával vett mintát tenyésztésre küldhetünk. Ez pontos módszer, nem is fájdalmas, de jelen körülmények között itthon sokszor 1 hétig tart az eredmény közlése, ami túl van az ésszerűség határán. (Egyébként 1 nap után a laborban már látszik az eredmény lényege.)

Létezik az úgynevezett Streptococcus gyorsteszt, amely néhány perc alatt megbízhatóan kimutatja ennek a baktériumnak a jelenlétét a torokban. (Más baktériumokat ez nem mutat ki, de – mint említettem – azokat úgysem kellene kezelni.) Sajnos ezt itthon nemigen használják, a tb nem téríti meg a költségét.

Ezzel pedig nagyon sok fölösleges antibiotikus kezelést lehetne elkerülni.

Dr. Timár Tibor
fül-orr-gégész, gyermek-fül-orr-gégész, gyermekgyógyász
www.ful-orr-gegeszet.com 

Hozzászólások

Hozzászólások

Hogy tetszett?