Egyszer császár – mindig császár? VBAC szülésem

Bár most már TÉNYLEG nem lesz több kisbabánk, a szülés mindig a szívügyem marad. Ezerszer készültem kilépni a facebookon a VBAC csoportból, de még mindig benne vagyok. Pedig már az elmúlt másfél évben is sok minden változott, nem vagyok tisztában a választott orvossal kapcsolatos új szabályozással például. Így már csak lelki támogatást tudok adni az ott lévőknek, praktikus tanácsokat nemigen. Mégis, valahogy a szívemen viselem ezeknek az idegen nőknek a sorsát.
 
A múlt héten volt hét éves a nagyfiam. Volt azóta két csodálatos, háborítatlan VBAC szülésem, amik persze sokat gyógyítottak a sebeken.  De még mindig nem tudtam megbocsátani a helyi női klinikának, hogy a felesleges siettetés, piszkálás, stresszelés végül a műtőbe vezetett. És főleg azt, hogy elvitték, hogy egyedül kellett lennie, hogy fogalmam sincs mit érzett, sírt-e, adtak-e neki valamit (biztos). Hogy az anyává válásom első pár óráját egyedül, kiszolgáltatottan töltöttem én is. És hogy mikor végre megkaphattam, senki nem segített kipólyázni, nekem feljebb ülni, hogy meg tudjam szoptatni. Hét év után is fáj erre gondolni és azt hiszem, mindig fájni fog. 
 

Örökké hálás leszek annak a csodálatos perinatális szaktanácsadónak, akihez szülésfeldolgozásra mentem. Ő nyitotta fel a szemem, ő mutatott utat, ő hitette el velem, hogy igenis lehetséges (még a történtek után is) a szép szülésélmény! Így kerültem egy 200 km-rel arrébb rendelő nőgyógyászhoz és egy fantasztikus bábához, aki akkor még kísért szüléseket egy kórházban is. Rengeteg könyvet olvastam és rengeteget tájékozódtam az interneten. Nekem tényleg sokat segítettek a már említett facebook csoportban lévő nők is. És persze a hordozás! A kendővel próbáltam bepótolni mindazt, amit az első órákban elvettek tőlünk. Eljártam újra szülésfelkészítőre, valamint szintén nem kis feladat volt, hogy próbáltam nem meghallani a környezetemben lévő hitetleneket, ijesztgetőket és negatív személyeket. 

Könnyű volt mindez? Nem. Megérte? MEG! Életem egyik legnagyobb élménye volt a második kisfiam megszületése. Tulajdonképpen azért lett harmadik gyerekünk, hogy ezt még egyszer átélhessem! :)

monok
 
Merjetek változtatni! Merjetek bátrak lenni, szembe menni az árral! (Bár TALÁN javul a helyzet, itthon sajnos még mindig szembe kell menni, ha császármetszés után szeretne valaki természetesen szülni.) De higgyétek el, megéri!  Ne hallgassatok a szomszédra, az eladóra, az anyósra! Minden anyának és babának joga van háborítatlanul, jó élménnyel megszül(et)ni! 
 
Monok Sára 
 

Hozzászólások

Hozzászólások

Hogy tetszett?