Lassan tíz éve vagyunk ellátva itthon mindenféle színű és mintájú puhatalpúakkal, az egyetlen nagy szívfájdalmam azóta az, hogy vajon mikor lesz felnőtt méretben is?!
Világ életemben mezítlábas voltam, ez falun és nyáron bevett szokás, de én az aszfalton is simán gyalogoltam haza hamupipőkeként jó párszor fiatalkoromban. Ez városi körülmények között kevéssé higiénikus ugyan, viszont bárki bármit is mondott, az én lábaim utálták a cipőket. Persze tudom, hogy ennek már van több oldalról is nézve neve, az én bajom a szenzoros érzékenység (SPD) a mezítlábas irányzat meg ugye a barefoot. Régen, amikor kötelezően supi cipőbe meg bokatartósba erőltették az ember gyerekének a lábát, az pocsék érzés volt, pláne hogy otthon is cipőt, mamuszt, papucsot kellett viselni, mert megfázol-felfázol-stb. Megváltás volt hát számomra, amikor friss anyukaként eljutottam a puhatalpú cipők megismeréséig!
Nem csak azért, mert a legjobbat szerettem volna a gyerekemnek, hanem egyszerűen annyira élénken élt bennem a saját gyerekkori cipőmizériám. Az meg, hogy a kismackókon és vonatokon túl is volt mintakészlet, hogy ízléses, nembabás kialakítások közül választhattam, olyan plusz volt, amiért azóta is minden következő gyerkőccel kitartunk a cipőket tekintve is a Liliputi puhatalpúak mellett. A nagyfiam lába hatalmas gombóc volt babaként, a sima bolti cipőkből évekig kellett a rüsztje miatt egy számmal nagyobbat vennünk. A kis puhatalpúakat ezért is szerettem, szuper volt, hogy méretben passzolnak a lábaira.
Volt azonban aggodalmam, mert pont ő az, akinek hypotón a lábizomzata, emiatt riogattak félszakértők spéci cipőkkel rengetegszer, de szerencsére az ortopéd orvosunk holisztikus szemlélettel igyekezett megerősíteni abban, hogy az izmok erősödését csak a használatukkal érhetjük el, s erre kiváló megoldás volt a mezítlábas érzés, ami folyamatosan stimulálja a talpakat.
(Olvasd el az ortopéd orvosi szakvéleményt itt) A lányokkal szimplán divatoztunk, ők tankönyvi mozgásfejlődésűek voltak, viszonylag hamar lábra álltak és indultak a világba a kis S -es lábaikon. A fiaim jelentették lábfronton mindig a gondolkodnivalót. A legkisebbem ugyanis sarlólábbal született. Korrekció és stabil járás után neki is a puhatalpú lett az ideális. Kell is a plusz védelem, hiszen három testvér mellett az elszórt legók, ceruzák, komolyabb szúrós tereptárgyak azért meglehetősen katasztrófa sújtotta övezetté tudják a lakást tenni. Puhatalpúban viszont a hajópadló és a járólap se csúszik, az asztalról talpast ugrani is kényelmesebben lehet és kinn a kertben is védi a praclikat a hidegtől meg a kosztól is.
Nekünk bevált. És tényleg várom a 38as méretet is 
Gerhát Petra
Almásy Csilla
Kovácsné Augusztinyi Andrea
Boldis-Molnár Anna
Danko Petra
dr. Aschenbrenner Zsuzsanna
Ferencz Judit
Haragh Ági
Holik Tünde
Hornyák Mariann
Horváth Bernadett
Kis-Várday Júlia
Séllei Lilla
Haklik Márta
Mészáros Emese
Monok Sára
Ócsai Dorka
Pádár Judit Vivien
Palágyi Kata
Pap Valéria
Gerhát Petra
Pollák Viktória
Somlai Dudi Júlia
Szabó Anna Eszter
Sződy Judit
Ábrahám Vanda
Hogy tetszett?