Tanácsok a nyári hőségre – a gyermekorvostól

Még mielőtt a kánikula ideér…

Azt hiszem, a nyarat, a jó időt már mindannyian nagyon várjuk, a kánikulát kevésbé… Várhatóan azonban az idén sem ússzuk meg. Ilyenkor pedig minden kisgyerek fokozott odafigyelést igényel, de különösen igaz ez a fiatal csecsemőkre.

tentFontos, hogy hőségben csak akkor mozduljunk ki a babával, ha mindenképpen szükséges. A sétára, levegőzésre a reggeli és az esti órák lehetnek alkalmasak, azt pedig mindannyian betéve tudjuk, hogy 11 és 15 óra között ne menjünk a napra! A legkisebbeket pedig inkább 10 és 18 óra között ne vigyük ki. A lakás átszellőztetését is hagyjuk a reggeli és az esti órákra, ha lehet, napközben hagyjuk zárva az ablakokat. Ha mégis a napra kell, hogy menjünk, gondoskodjunk a baba megfelelő árnyékolásáról, szükség lehet a naptejre, védőruházatra, kis sapkára, napszemüvegre is, aminek viseléséhez már a tavaszi időszaktól fokozatosan hozzá lehet a kicsit szoktatni.

Kerüljük a túlöltöztetést, ezt a legtöbb baba nehezen viseli, ilyenkor nyűgös, nyugtalan lehet, láthatóan nem érzi jól magát. Elegendő lehet egy vékony-akár rövid ujjú vagy ujjatlan, a nyakat és a vállakat szabadon hagyó-kombidressz pamutból, esetleg a lábacskákra zokni, takaró gyanánt pedig egy textilpelenka. Vagy adhatunk rá egy vékony pamut rugit önmagában. A nagyobbak maradhatnak egy szál pelusban (vagy akár anélkül is). Javíthat a baba komfortérzetén, ha napközben is megmosdatjuk, nedves textíliával bőrét többször áttöröljük.

Hőségben gyakran jelennek meg melegkiütések a baba bőrén. Az izzadásnak leginkább kitett területeken számos, apró tűszúrásnyi, piros kiütést láthatunk. Szerencsére ártalmatlanabb dolog annál, mint amilyen riadalmat tud kelteni. Hagyjuk a baba bőrét szellőzni, ezen kívül extra teendőt nem igényel, jóindulatú, magától múló jelenség.

Amire viszont sokkal fokozottabban oda kell, hogy figyeljünk, az a megfelelő folyadékbevitel. Minél kisebb egy baba, testének relatív víztartalma annál nagyobb és relatíve nagyobb bőrfelületen veszít folyadékot is verejtékezés formájában. A nagyobb gyerekeknél is alapvetően fontos, hogy kánikulában még a szokásosnál is fokozottabban ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, minél fiatalabb a baba, ez a szabály hatványozottan érvényes.

A csecsemők testének mintegy háromnegyede víz. Emellett folyadék- és elektrolit-háztartásuk még labilis, nagyobb veszteség mellett kisebb mennyiségek raktározására képesek. Amíg a baba kizárólag szopik, nincs más tennivaló, mint a szokásosnál gyakrabban mellre tenni, de ezt a szomjas baba jelzi is. Ilyenkor gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy csak a szoptatás elején ürülő, nagyobb víztartalmú anyatejet fogyasztja el, a „későbbi”, magasabb zsírtartalmú tejet már nem, vagy nem mindig. A szoptatás most inkább a szomjoltást, mintsem a jóllakást szolgálja. Tehát, ha ő kéri, jelzi, hogy szomjas és meg is kapja az anyatejjel a szükséges folyadékmennyiséget, további pótlásra általában nincs szükség. Kivételt képezhet az extrém hőség, vagy ha a baba beteg, lázas, netán hasmenése van. Ilyenkor babavízzel vagy felforralt-lehűtött csapvízzel kínáljuk meg még a babát, illetve hasmenéses betegségek esetén ún. orális rehidráló folyadékkal, amelynek adagolását a gyerekorvos határozza meg.

Más a helyzet azonban a tápszerrel táplált babákkal, illetve a hozzátáplálás időszakában. Nagyobb baba esetén a már bevezetett ételekben megtalálható folyadék mellett szükség van további folyadékbevitelre, szintén víznemű folyadék formájában (felforralt-lehűtött víz, babavíz, baba gyümölcstea). Feltehetően nem ebben a hónapban fog főzelékeket falni és „rekordot hízni” a kicsi, de aggodalomra emiatt semmi ok!

Kiszáradásra utalhat az, ha a baba kutacsa besüppedt, ha hőemelkedése-láza van, vizelete –könnye kevesebb, bőre ráncolható, bágyadtabb vagy épp ellenkezőleg, nyugtalanabb a szokásosnál. Egy kis odafigyeléssel azonban mindez elkerülhető. És persze a nagy odafigyelésben ne feledkezzünk meg a saját folyadékbevitelükről sem, különösen igaz ez a szoptató anyukákra!

Fokozottan figyeljünk a babára utazás (autó, busz, vonat) közben. Zárt, gyorsan melegedő térben, légkondicionálás nélkül teste hamar túlhevülhet. Soha ne hagyjuk napon álló autóban őt egyedül (természetesen másmilyenben sem), a légtér pillanatok alatt túlmelegszik, a kicsi pedig akár végzetes kimenetelű hőgutát is kaphat!

sunA D-vitamin képződésével kapcsolatban annyit érdemes tudni, hogy ha az arcot, karokat, lábakat napi 15-20 percen át éri napsugárzás (pl. reggel vagy késő délután), ez már elegendő lehet a napi szükséglet „megtermeléséhez”. A magas faktorszámú naptejek viszont ez ellen dolgoznak. Tehát ha a gyermeket védőruházatba öltöztetjük vagy naptejjel rendszeresen kenjük, nem biztos, hogy szervezete elegendő D-vitaminhoz fog jutni, ilyenkor szükség lehet a vitamin pótlására is.

A légkondicionálók mindenképpen hozzájárulnak a komfortérzetünkhöz a kánikulában, legfőképpen akkor, ha ésszerűen használjuk őket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a külső hőmérséklethez képest csak maximum 6-8 foknyit csökkentünk, másrészt pedig azt, hogy rendszeresen ellenőriztetjük és karbantartjuk a készüléket. Számos kórokozó hajlamos megtelepedni a klímák zárt rendszerében, köztük olyanok is, amelyek akár súlyos megbetegedést okozhatnak!

Ha időben felkészülünk a nyári hőségre és picit odafigyelünk, problémák és betegségek nélkül átvészelhetjük ezt az időszakot is

Hozzászólások

Hozzászólások

Hogy tetszett?