Mór első találkozása a tavasszal csodásan sikerült. Kíváncsian kukucskált kifele a hordozóból, nagyokat hunyorogva a szikrázó napsütésben. Kapkodta a fejét minden madárcsicsergésnél, kutatta a hangok forrását. Mikor pedig elfáradt a sok színtől, hangtól, illattól, egyszerűen csak odabújt hozzám és elaludt. Én pedig egyszerre szimatolhattam a tavasz és a Mór feje búbjának illatát.

A hordozás egyik előnye a sok közül, hogy ugyanabból a perspektívából szemlélhetjük a világot. Azonnal reagálhatok, ha meglát valami izgalmasat, együtt csodálkozhatunk rá mindenre. És ha netalántán megijed valamitől, rögtön belém fúrhatja magát és máris minden rendben van.

A hordozás minden szuper tulajdonsága mellett azért persze igencsak fárasztó műfaj. Hazudnék ha azt mondanám, hogy a majdnem 9 kilós babát cipelni egy sétagalopp, még akkor sem,ha hordozóink szuper kényelmesek. 9 kiló az 9 kiló.:) A tavasz beköszöntével hatalmas sétákat teszünk, amit a hátam-derekam-lábam mindenképp megérez. De mégis, nem telhet el nap hordozás nélkül. Már én is igénylem. Ki merem jelenteni, a hordozás addiktív!:)

A hordozós szülők biztos ismerik azt a felemelő pillanatot, amikor a hordozottunk egyszer csak lelassul, elnehezül. Amikor elalszik. Pontosan lehet érezni ránézés nélkül, amikor átlendülnek az álmok világába. Ilyenkor vagy letesszük vagy marad a hordozóban. Utóbbi esetben elkerülhetetlen a szagolgatás-puszilgatás-bújás, miközben a babánk “gyanútlanul” szundikál.
De azt hiszem, ennyi jár nekünk, ha már ennyit cipeljük a sejhajukat.:)

Nem hordozós anyukák néha bevallottan irigyelnek, hogy nálunk a téli öltözködés mindössze sapka-sál-vastag zokniban merül ki, sírás nélkül. A közös pulcsi és kabát megoldás körülbelül 3 perc alatt kivitelezhető és amint belépünk valahová, kigombolom magunkat, így senki sem fő le. Kíváncsi vagyok, hogy a melegre milyen stratégiát tudunk kidolgozni…A tavasz már itt van, lassan kezdhetek agyalni.:)

Hozzászólások

Hozzászólások

A szerzőről: Szabó Anna Eszter

Fiatal korom ellenére rengeteg mindent csináltam eddigi életem során. Gimnázium után színésznőként próbálkoztam, majd dolgoztam pultosként, még játékteremben is. Az egyetemen készítettem néhány dokumentumfilmet. Voltam cukorkabolt-látványműhely üzletvezetője és casting asszisztens is. Másodmagammal írtam három riportkönyvet. 2013-ban viszont minden eddiginél izgalmasabb, színesebb, inspirálóbb, fárasztóbb, csodálatosabb, teljes munkaidős állást szereztem: Mészáros Mór anyukája lettem. Közös életünk nevetős-sírós, gyarló, küzdelmes, de mindig szeretetteljes hétköznapjairól írok, amilyen őszintén csak lehetséges. http://www.instagram.com/szannae http://mindigzoldebb.blogspot.hu