Hogyan alakul ki a beszéd? 

A beszéd pontos kialakulása, az, hogy születésünk után néhány éven belül képesek vagyunk a semmiből megtanulni egy nyelvet (vagy akár többet is), anélkül, hogy azt tudatosan tanítanák nekünk, még a tudósok előtt is rejtély. Amit biztosan tudunk, hogy az utánzás kiemelkedő szerepet játszik ebben a folyamatban. Ugyanakkor utánzásnál természetesen sokkal többről van szó, hiszen onnantól, hogy a gyermekek először elkezdenek szavakat formálni, rövid időn belül eljutnak oda, hogy önálló gondolatokat képesek kifejezni, olyanokat is, amiket korábban nem biztos, hogy hallottak. 

Az első fontos kihívás, amivel a csecsemőknek a beszédtanulás során szembe kell nézniük, az az, hogy hogyan tudják elkülöníteni a szavakat a folyamatos beszédben. Vizsgálatok szerint erre már jóval a beszéd kialakulása előtt, nagyjából 6 hónapos kor körül képesek, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos fejlődés sokkal inkább logaritmikus, mintsem lineáris.  

A beszéd fejlődését erőteljes mértékben segíti, hogy a szülők általában automatikusan a gyermek korának és fejlettségi szintjének megfelelő beszédmintázatokat alkalmaznak. Ennek példája többek között a csecsemőkorban használatos dajkanyelv (ösztönösen magasabb hangon, egyszerűbb szavakat használva beszélünk a legkisebbekhez), majd totyogós korban a beszédindulást követően is lekövetjük az ő szintjüket és a nyelvi érettségükkel arányosan használunk mi is egyre bonyolultabb nyelvezetet. 

Hogyan segíthetem a gyermekem beszédfejlődését? 

• Énekléssel – habár a folyamatos beszéd is fontos szerepet játszik, az éneklés által egészen máshogy tudunk kapcsolódni a gyermekünkhöz, gazdagabb beszédtanulási közeget jelent számára, ami által pedig elősegíthetjük a beszéd fejlődését. 
• Narrálással – már az első naptól kezdve igyekezzünk folyamatosan narrálni mikor épp mit csinálunk, ezzel biztosítva, hogy a gyermekünk minél több beszédet halljon, vizsgálatok szerint ugyanis a direkt beszéd (vagyis, amikor szándékosan a gyermekhez beszélünk, még ha ez csupán narráció is) mennyisége segíti később a gyermeket a bővebb szókincs kialakításában. 
• Olvasással – megszámlálhatatlan kutatás bizonyítja, hogy az meseolvasás pozitív összefüggést mutat a gyermek jobb beszédkészségével. Kortól függetlenül (tehát már egészen újszülött kortól) az olvasás segít a gyermeknek a szavak felismerésében és a szókincs bővítésében. Számos mesekönyv képes továbbá arra is, hogy fejlessze a gyermekek képzeletét, valamint gyakran találkozhatunk a könyvekben olyan kifejezésekkel is, amik a mindennapok során nem biztos, hogy elhangoznának. 
• Játékkal – ahogy korábban hangsúlyoztuk az utánzás szerepét, ez fokozottan hangsúlyt kap a játékok során. Különösen a különböző szerep- és drámajátékok segíthetik a beszédfejlődést, a főzőcskézés, babázás, minden olyan szituáció, ahol a gyermek valamilyen szerepbe képzeli magát, erőteljes módon hozzájárul a beszéd kialakulásához és fejlődéséhez. 
• Kérdezéssel – a beszélgetések során igyekezzünk nyílt végű kérdéseket feltenni, amikre lehetősége van a gyermeknek hosszabban válaszolni és ne olyanokat, amiket egy igen/nem-el letudhat. A „Mi volt az bölcsődében/óvodában?”, nem feltétlenül a legjobb opció, ezt a legtöbb gyerek igyekszik egy „semmi”-vel letudni, helyette segíthetnek az alábbi kérdések: „Kivel játszottál ma és mit?”, „Mi volt ma a legjobb dolog a napodban?”, „Melyik volt a legkevésbé jó része a napnak?” stb. 

Nagyon fontos továbbá, hogy ne kritizáljuk és ne direkt javítsuk ki a gyermekünket. Ne szóljunk rá, ha például azt mondja, hogy „szapka”, helyette kérdezzünk vissza, hogy „a sapkára gondolsz”? A direkt javítás és főleg a kritizálás ugyanis nem tanítja meg helyesen kimondani az adott szót, ugyanakkor elveheti a gyermek kedvét a próbálkozástól.  A legtöbb beszédhiba egyébként is 5 éves korig élettaninak számít, nagyjából ekkorra szükséges, hogy letisztuljon a gyermekek beszéde. Eddig tehát nem szükséges őket javítgatni, ugyanakkor fontos a helyes beszédpélda mutatása, gyermekünket tehát azzal segíthetjük a legjobban, ha mi magunk odafigyelünk a helyes beszédre. (Fontos megjegyzés ugyanakkor, hogy hároméves korára a gyermek beszédének a tágabb környezete – tehát nemcsak a szülők, testvérek! – számára is érthető kell, hogy legyen. Ha még háromévesen is annyi beszédhibája van, hogy a beszéde nehezen érthető, úgy fontos lehet első körben hallásvizsgálatra vinni!) 

Mi a helyzet a képernyővel? 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi ajánlása szerint 18 hónapos kor alatt egyáltalán nem, utána pedig még sokáig csak mérsékelt mennyiségben, szülővel közösen javasolt a különböző digitális tartalmak fogyasztása. Ennek oka, hogy a gyermekek sokáig, nagyjából kisiskolás korig nem tudják teljesen elkülöníteni azt, amit a képernyőn látnak a valós eseményektől (18 hónapos kor alatt pedig egyáltalán nem tudnak különbséget tenni). 

Ettől függetlenül vannak olyan műsorok, amik arra hivatottak, hogy elősegítsék a gyermekek beszédfejlődését, ilyen például az Amerikában rendkívül elterjedt Ms. Rachel vagy itthon a Habubu mesecsatornán megtalálható Bogi Néni műsorai. Ezekben a műsorokban Bogi Néni arra kéri a gyerekeket, hogy utánozzák, próbálják kiejteni a szavakat, ismerjenek fel állathangokat, vagy nevezzenek meg járműveket. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezek a műsorok nem helyettesíthetik a szülőt, nem alkalmazhatók digitális bébiszitterként! Elsősorban inkább ötletforrásként alkalmazhatók, hiszen számos mondókát, gyakorlatot, játékot eltanulhat belőle a szülő. Fontos ugyanakkor, hogy a gyermekkel közösen nézzék, a szülő is vonódjon be a játékba, együtt dolgozzák fel a képernyőn látottakat!  

A beszédfejlődés tehát egy rendkívül bonyolult és összetett folyamat, ugyanakkor számos módon segíthetjük azt. A legfontosabb, hogy gyermekeink igényét tartsuk szem előtt, ne siettessük, sokkal inkább támogassuk ezen a kicsit sem egyszerű úton! 

Tóth-Ugyonka Krisztina

Viselkedéselemző, Pszichológus hallgató

 
Források: 

Leung, A., Tunkel, A., & Yurovsky, D. (2021). Parents fine-tune their speech to children’s vocabulary knowledge. Psychological Science, 32(7), 975-984. 

Choi, D., Batterink, L. J., Black, A. K., Paller, K. A., & Werker, J. F. (2020). Preverbal infants discover statistical word patterns at similar rates as adults: Evidence from neural entrainment. Psychological Science, 31(9), 1161-1173. 

Hozzászólások

Hozzászólások

A szerzőről: Liliputi

Alapfilozófiánk, hogy szülőként mindannyian merjünk hinni magunkban, megérzéseinkben, ösztöneikben, így termékeinkkel mi mindig ezt a célt igyekszünk támogatni. Hisszük, hogy ha szeretetben, békében és összhangban neveljük gyermekeinket, akkor egy testileg és lelkileg egyaránt egészséges, nyitott emberi kapcsolatokkal teli társadalmat alapozunk meg. Mindezért nem kérdés, hogy üzleti sikereink tartalma mögött számunkra mindig az az igazi öröm, ha személyesen, vagy termékeinken keresztül áttételesen hozzájárulhattunk egy-egy családi mindennap egészségéhez, kötődéséhez, öröméhez.