Amikor megszületik egy gyermek, rengeteg vizsgálatnak vetik alá. Némelyikhez elviszik, némelyiknél ott lehet az édesanya. Ezek a vizsgálatok még a megfelelő tájékoztatás ellenére is ijesztőek lehetnek az anyának. “Mi történik a gyerekemmel? Miért akarja felültetni az 1 napos babát? Most leejtette a fejét? Alig pár órás, miért akarja, hogy kússzon?” Teljesen érhetőek ezek a reakciók. De ezek egytől egyig fontos vizsgálatok. A primitív reflexeket és az elemi mozgásmintákat nézik ilyenkor. Ezek eredményéből lehet következtetni az idegrendszer érettségére és az izomtónus állapotára.
Az izmaink akkor is tónusban vannak, ha nem használjuk őket. Ez amolyan készenléti állapot. Normál izomtónus esetén, passzív ízületi mozgatás során ellenállást tapasztalunk. Ha ez az ellenállás túl nagy, akkor feszes (spasztikus) izomzatról beszélünk. Ha pedig alig észlelhető vagy nincs ellenállás, akkor hipoton izomról beszélünk. Az ilyen izom puha, petyhüdt, tészta tapintású.
A hipotónia önmagában nem betegség, hanem tünet. Több fokozata létezik, az egészen enyhétől az életet veszélyeztető állapotig (mozgásképtelenség, légzési nehézség, szív problémák) – ez már betegség. Jelentkezhet testszerte vagy csak egyes területeken. Leggyakrabban a vállöv és a törzs-nyak területe érintett. Ezekből kifolyólag az okozott problémák is széles skálán mozognak. Gyakran a mozgásfejlődésben vesszük észre, hogy gond van. De a táplálkozásban vagy a beszéd során, sőt a fogak állásában is észlelhetjük a hipotónia következményeit. A kiváltó ok sok esetben ismeretlen marad.
A hipotón baba – az érintett területtől és súlyosságtól függően – küzdhet a szopizással (nem képes vákuumot képezni, túl lassan/sokáig szopik); nem szívesen fekszik hason, nem támasztja magát, gyakran “repülőzik”; nem tartja a fejét. Később a kúszás, mászás és járás során is megjelenhetnek a problémák, hiszen a puha és erőtlen izom minimálisan vesz csak részt a mozgásban. Emiatt késlelteti a mozgásfejlődést, valamint kóros mozgásmintához vezethet.
Az izomtónus értékelése tapasztalatot igényel. De vannak gyanújelek, amikre a szülők is felfigyelhetnek.

Milyen tünetekre érdemes figyelni a szülőnek?

A hipotón baba lehet aluszékony. A feje gyakran elbillen, nehezen tudja megtartani. Hónaljánál megemelve szinte kicsúszik a kezünkből. Ha a hason fekvő babát megemeljük kezünket a has és mellkas alá helyezve, az egészséges csecsemő életkorától függően a törzs szintjéig, vagy még magasabbra emeli a fejét, míg a hipotóniás csecsemő erre nem képes. Egészséges csecsemő végtagjait behúzza, míg a hipotóniás csecsemő végtagjai tónustalanul lógnak. Az ilyen csecsemők általában nagyon nyugodtak, jól elvannak és nem túl motiváltak a mozgásra. Gyakran még a gyerekorvos és a védőnő is lustának könyveli el az ilyen eseteket. Ha kétséged támad, bátran keress fel szakembert (gyógytornász, neurológus). A későbbiekben pedig a megkésett mozgásfejlődés lehet figyelmeztető jel.

kép forrása: https://criandoinfancia.com/
Most nézzük meg, miért okozhat problémát a hordozás során, ha hipotón a gyermek. A helyes beállítások egyik alappillére a szabad légutak biztosítása. Ha a csecsemő feje inog, nehéz feszesre húzni a kendőt, különösen egy kezdő anyukának. Természetesen nem kell lemondani a hordozásról ebben az esetben sem, de mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvossal és egy speciális hordozási tanácsadóval. A formázott hordozók esetében feltétel a fejtartás megléte. A háton hordozás során (szintén formázott hordozóban) pedig kiemelten fontos, hogy a törzstartása is stabil legyen a gyermeknek. Ennek a hátra forgatásnál van nagy szerepe, illetve amikor a gyermek elalszik, akkor is tónusban tud maradni a törzse és nyaka, így a légutak szabadok lehetnek.
A másik izomtónust érintő probléma a feszesség. Ilyenkor az egyes izomcsoportok ellazulás közben is megrövidült, feszes helyzetben maradnak. Az izmok nem tudnak pihenni. Ez az állapot állandósulhat, ezzel nagy fájdalmat okozva a csecsemőnek. A születés után még jellemzően “C” tartásban (magzatpózban) van a gyermek. A mozgásfejlődés során fokozatosan átalakul ez a pozíció, míg végül a gerinc eléri a felnőttkori állapotot: nyaki, háti, ágyéki és keresztcsonti görbületek alakulnak ki. Jellemzően az összegömbölyödött tartásért felelős izmok esetében fordul elő feszesség, például a nyak területén és a gerinc melletti izmokban. A feszességnek is számos oka lehet: (méhen belüli) tartási rendellenesség, idegrendszeri éretlenség/probléma, de gyakran itt sem ismert a kiváltó ok.
Milyen tünetekre érdemes figyelni a szülőknek?
A csecsemő ferdén tartja a fejét, vagy csak egy irányba hajlandó fordítani. Szoptatásnál problémák adódnak (pl. Csak egy irányba fordulva tud szopni), vagy az arc aszimmetriája jelentkezik. A feszes baba gyakran feszíti hátra magát vagy kifli alakban fekszik. Feltűnő lehet még a nyak rövidsége és a folyamatosan felhúzott vállak. Hason fekve már egészen kicsi korban emeli és tartja a fejét. Ilyenkor a szülők nagyon örülnek, hogy milyen ügyes a babájuk. Valójában csak 3 hónapos kor körül alakul ki a stabil fejtartás. Sőt, a 90°-os fejemelés általában 4-5 hónapos korra tehető. Ilyenkor már a legtöbb csecsemő hason fekvésben a tenyerén támaszkodik.
A túl feszes izomzat ugyanúgy problémát okozhat a mozgásfejlődés során, mint a hipotónia. Általában megkésett mozgásfejlődés jelentkezik (kivéve a korai fejemelés). Természetesen itt is vannak fokozatok. Ebben az esetben a legnagyobb gondot a fájdalom okozza. Hordozásnál is ez jelent nehézséget. Maga a pozíció is lehet kényelmetlen a babának, illetve a hordozó eszköz ahogy hozzáér az érzékeny, feszes izomhoz, még erősebb fájdalmat generál. 

Sajnos – ahogy az életben minden más is – ez sem fekete-fehér. Gyakran előfordul, hogy egy gyermeknél bizonyos izomcsoportok hipotónok, míg más izmok feszesek. Szerencsére az izomtónuszavarok nagy része kezelhető. Ehhez azonban szakember segítségére van szükség. Legtöbb esetben elegendő a gyógytorna. Néhány esetben speciális kezelésekkel kell kiegészíteni (DSGM – Dévény módszer; Vojta terápia; elektroterápia stb.).

A hordozásról sem kell lemondani, csak előtte egyeztetni kell a szakemberekkel. Érdemes észben tartani, hogy nem biztos, hogy nem szereti a gyermeked a hordozót vagy a hordozást. Lehet izomtónus probléma okozza vagy sok esetben a rosszul beállított hordozó vagy a nem megfelelő hordozó választás a kiváltó oka az ellenállásnak.
Komoly téma, de beszélni kell róla!

Ábrahám Vanda Gyógytornász
Forrás:
⦁ Dr. Sztriha László
Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Centrum: Megkésett fejlődés csecsemőkorban Csecsemőkori hypotonia
DSGM – Dévény Módszer a Mozgássérültekért Alapítvány
⦁ Kovács Andrea gyermekgyógytornász (Mackó rendelő)

Hozzászólások

Hozzászólások

A szerzőről: Liliputi

Alapfilozófiánk, hogy szülőként mindannyian merjünk hinni magunkban, megérzéseinkben, ösztöneikben, így termékeinkkel mi mindig ezt a célt igyekszünk támogatni. Hisszük, hogy ha szeretetben, békében és összhangban neveljük gyermekeinket, akkor egy testileg és lelkileg egyaránt egészséges, nyitott emberi kapcsolatokkal teli társadalmat alapozunk meg. Mindezért nem kérdés, hogy üzleti sikereink tartalma mögött számunkra mindig az az igazi öröm, ha személyesen, vagy termékeinken keresztül áttételesen hozzájárulhattunk egy-egy családi mindennap egészségéhez, kötődéséhez, öröméhez.