Hörghurut vagyis bronchitis, csecsemő-és kisdedkorbanTöbb Mint Babahordozás

Nem ritka, hogy a légúti fertőzés nem áll meg a felső légutakban, hanem szövődményként az alsó légutak gyulladását váltja ki. Ha a hörgők nyálkahártyáján alakul ki ez a gyulladás, hörghurutról, vagyis bronchitisről beszélünk.

Ezt csecsemő- és kisdedkorban leggyakrabban légúti vírusfertőzések váltják ki, megjelenése és a tünetek hasonlósága miatt pedig asztmatikus hörghurutként is említjük. A csecsemő és kisdedkor bármely szakaszában előfordulhat, elsősorban ez is az őszi-téli időszak vírusfertőzéseinek köszönhető, de ritkábban egyéb ok is állhat a háttérben, például tehéntejfehérje-allergia, refluxbetegség vagy akár félrenyelt légúti idegentest is.

A vírusfertőzés általában náthával, felső légúti tünetekkel indul, majd néhány órán/egy-két napon belül jelentkeznek a jellegzetes tünetek, melyek súlyosabb esetben szabad szemmel és füllel, enyhébb formájában hallgatóval észlelhetők. Izgatott, száraz kögöhés mellett változó jelleggel megnyúlt kilégzési idő, zihálás, kilégzésben szabad füllel is hallható sípolások, szörtyögések, kilégzési nehezítettség mutatkozhat. Súlyos esetben az alsó légutakban rekedt levegő miatt felfújt mellkas, a lenyomódott rekeszizom és a lenyelt levegő miatt puffadt has is észlelhető, ilyenkor az ún. légzési segédizmok is erőltetett munkában vannak. A köhögés rohamokban is jelentkezhet, ez olykor öklendezésig, hányásig fokozódhat. Kísérheti láz, de gyakori, hogy láztalan állapotban zajlik a betegség.

Kezelésében elsődleges helye van a hörgőtágítóknak. Ez elérhető oldat és spray formájában is, az utóbbi előnye, hogy célzottan, inhalált formában juttathatjuk a légutakba, így jobban hasznosul, mint a szájon át alkalmazott oldat. Fontos azonban tudni, hogy ezt csak az életkornak megfelelő toldalék eszközzel és ezek szakszerű használatával érhetjük el (pl. babyhaler, nebuhaler), melyhez mindenképpen a szülő „betanítására” van szükség. Esetenként szükség lehet gyulladáscsökkentő alkalmazására is. Amikor pedig a köhögés hurutossá, „produktívvá” válik, váladékoldók is alkalmazhatók. Ezek elősegítik a légúti váladék folyékonyabbá tételét és kiürülését.

Fontos a megfelelő folyadékbevitel, ami szintén szerepet játszik a légúti váladék higításában, feloldásában. Ha lehetőség van rá, jó szolgálatot tehet a váladékoldásban például az élettani sóoldattal történő inhalálás is. Lényeges, hogy miután elsősorban vírusos betegségről van szó, az antibiotikumok adása első körben nem indokolt, a hangsúly a megfelelő tüneti kezelésen van!
Tapasztalatom szerint a szülők számára a legzavaróbb tünet a köhögés. Éppen zajló hörghurut esetén ne várjuk azt, hogy egy-két adag hörgtágító után a köhögés megszűnik, sőt! A köhögés egy fontos reflex, ami azt célozza, hogy a fertőző, gyulladásos váladék a légutakból kiürüljön, ettől a szervezet megszabaduljon, tehát ha úgy vesszük, jótékony hatása van. Én azt szoktam mondani az aggódó szülőknek, képzeljék el azt, hogy hörghurutban a gyermek légúti nyálkahártyáin egy nagy sebfelület keletkezett, amiről először lelökődik a váladék, majd ez a gyulladt sebfelület még be is kell, hogy gyógyuljon. Ez a folyamat napokig tarthat, ezalatt pedig szükség van a köhögés „légúttisztító” hatására. Váladékoldót néhány napnál tovább nem szoktam javasolni, hiszen addigra a légúti váladék zöme már biztosan kiürült, viszont a bőséges folyadékbevitel továbbra is fontos.
Csecsemőkorban a köhögési mechanizmus még nem olyan hatékony, mint a nagyobbaknál. Ezért nekik (de akár a nagyobbacskáknak is) segíthetünk úgy, hogy mellkasukat összezárt ujjainkkal finoman, ritmusosan ügögetjük. Ez a „rezonáltatás” elősegítheti a hörgők falán megtapadt váladék leválását.

A gyakrabban, de kisebb adagokban elfogyasztott és könnyen emészthető ételek is jótékony hatásúak lehetnek. Csecsemőnknek is adhatunk gyakrabban, kisebb adagokat, de az a tapasztalat, ők maguk is érzik, hogy a kevesebb is elég.

A csecsemő- és kisdedkori asztmatikus hörghurut az arra hajlamos gyerekeknél többször is ismétlődhet. Lényeges, hogy három vagy annál többszöri ilyen jellegű megbetegedés esetén járjunk utána, nem áll-e egyéb ok a hörghurutok hátterében. Ennek tisztázása érdekében szükség lehet további vizsgálatok (képalkotó vizsgálatok, fül-orr gégészeti, gasztroenterológiai, pulmonológiai vizsgálat stb.) elvégzésére.

Hozzászólások

5 hozzászólás

szólj hozzá

Jana (8 év)

Hasznos tanacsokat olvasok.

Krisztina (3 év)

Szia. Nekem tetszett szerintem hasznos infokhoz jutottam.koszonom

Eszter (2 év)

Nagyon hasznos bár már elég sok mindent tudtam ezzel kapcsolatban mert a kislányommal sokat voltam kórházba (már 6éves)és megtanitottak mindenre.
A második gyerkőcöm 7hetes és jó tudni néha ilyen dolgokat

Vivien (2 év)

Köszönöm az információkat!
3 gyerekem van, a legkisebb most 10 hónapos, vele találkoztam először ezzel a betegséggel. 4 hónaposan kórházban voltunk miatta, ezen kívül eddig egyszer kellett alkalmazni a hörgőtágítót.
Most is emiatt érkeztem az oldalra, mert kötőhártya gyulladás tombolt a családban, most pedig mindenki köhög. Természetes nála egyből aggódva figyelem a tüneteket, amikben nem is vagyok olyan biztos, hogy mikor van az a pont, amikor nem elég az itthoni ellátás.
Szóval köszönöm, kicsit megnyugodtam, mivel nem sípol kikégzéskor, nem tűnik eröltetettnek a légzése.
Üdv.: Egy aggodalmas anyuka

Evi 25 (2 év)

Sziasztok!

Mi egy hónapja mostmár hogy voltunk kórházba ez miatt de a mai napig teljesen nem tisztultunk ki s kezdem feladni,hogy az én 1 éves kis törpém meggyógyul ebből

Hogy tetszett?

A szerzőről: dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Már az orvosegyetem előtt is gyermekkórház onkológiai osztályán dolgoztam, sok gyermek sorsát, gyógyulását követhettem végig. 1998-ban kiváló minősítéssel végeztem el az egyetemet, gyermekorvosként városi és megyei kórházak gyermekosztályain, majd házi gyermekorvosként, bölcsődei- és iskolaorvosként szereztem tapasztalataimat. Hosszas útkeresés és tudatos szemléletformálás során jutottam el oda, hogy már csak magánorvosként dolgozom közvetlen, családias légkörben, a saját pszichoszomatikus szemléletű rendelőmben - úgy, ahogyan mindig is szerettem volna. Az évek során azt tapasztaltam, hogy egyre több család küzd csecsemő- és kisdedkorú gyermekük alvás, táplálási vagy viselkedésbeli problémáival, pszichoszomatikus tüneteivel, melyekkel kapcsolatban a hagyományos orvoslásban tanultak sok esetben nem voltak segítségemre. Hogy ezeken a mind gyakoribb problémákon is tudjak segíteni, elvégeztem egy két éves egyetemi képzést, és 2014 júniusa óta „szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens”-ként, ahogyan én nevezem: a baba- és mamalélek szakértőjeként is tevékenykedem. Így az orvosi kérdéseken, a betegellátáson túl a rendelőben jut idő ilyen komplex kérdések, nevelési, gondozási, magatartásbeli problémák felvetésére, orvosi kivizsgálást követően azok megoldásának keresésére, konzultációkra is. Tanulmányaim és tapasztalataim mind a testi, mind a lelki problémák területén segítenek abban, hogy elkerüljem azt a mindennapos veszélyt, hogy egyoldalúan tekintsek egy gyakran összetett problémára és annak lehetséges megoldásaira. Jelenleg is tanulok, képzésben lévő pár-és családterapeutaként segítem elsősorban a csecsemős és kisgyerekes családokat, párokat. Családommal Budapesten élek, és itt is dolgozom. Orvos férjemmel négy gyermekünk van, Barnabás 2000-ben, Borbála 2002-ben, Boldizsár 2004-ben, Júlia Blanka pedig 2014-ben született. Ötödik gyerekünk 2018. áprilisi. Tehát hivatásomat nem csak mások, hanem bizony a saját gyerekeimen is nap, mint nap gyakorlom. A várandósságok, a „babázás”, az ez idáig nyolc évnyi szoptatás és a mai napig nagy-nagy kihívást jelentő, gyerekeimmel való együttélés is folyamatosan alakítja a problémák megoldásához szükséges hozzáállásomat és eszköztáramat. Ezt a komplex tudást, sok szakmai és személyes tapasztalatot a mindennapokban mások segítségére is eredményesen használom.