A párommal 14 éve vagyunk együtt és két tervezett gyermekünk van. Nem voltam felkészülve, hogyan tartsam meg a romantikát párkapcsolatunkban a gyerekek megszületése után. A napi anyai és háziasszonyi teendőim után (folyamatos takarítás, pelenkázás, gyereknevelés, bevásárlás, főzés) sokszor nem tudok váltani, hogy feleség is legyek. Hogy jó feleség legyek. Fogva tartanak a nap alatt felgyűlt érzéseim, mindenre jut időm és energiám, csak erre nem. Szeretnék nyugodtabb és vidámabb lenni, de ez nehéz, nagyon nehéz…
Elhatároztam, hogy minden nap kiválasztok 2-3 konkrét dolgot, amit tenni fogok. Például, hogy hagyom, hogy a férjem válasszon filmet esténként, hogy kiszelektálom azokat a fehérneműimet, amikben már egyáltalán nem vagyok, vagy csak nem érzem magam szexinek, hogy többször fogom megölelni a páromat.
Mostanában egyre többet figyelek arra, hogy legyen idő és mód közös sétára, miközben egymás kezét fogjuk és nem a gyerekekét.
“Azt hiszem, ezt nevezik minőségileg együtt töltött időnek.”
Tudom, mennyire fontos a férfiaknak a szabadidejük kedvükre való eltöltése. Bármennyire is szükségem van még két segítő kézre otthon, hagyok neki teret és adok neki szabadságot. Néha hagyom: csináljon, amit akar!
Mindennap megosztom másokkal, hogy aznap mit fogok tenni a pozitív változásért. Ha már egy embernek elújságolom, hogy ma miben fogok változni, nekem ez máris erőt ad.
A kimondott szónak ereje van…
“Azt gondolom olyan ez, mint a sport: több év kihagyás után először nagyon nehéz az újrakezdés, de utána belejön az ember.”
Hogy tetszett?