Égési sérülések elsősegélye – Dr. Bóta Balázs

És mit csináljunk, ha mégis megtörténik a baj? Először is a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba! Csak higgadt állapotban leszünk képesek a megfelelő elsősegélynyújtásra és gyermekünk megnyugtatására.  

 

  • Nagyon fontos, hogy mielőtt segítséget nyújtanánk győződjünk meg arról, hogy aktuálisan már nem áll fenn veszélyhelyzet (pl. elektromos baleseteknél szabad áramforrás), biztosítsuk saját magunk és mások biztonságát, előzzük meg a másodlagos baleseteket.  

 

  • Az égési balesetek elsősegélye során alapelv, hogy mielőbb szüntessük meg a sérülést okozó hőhatást, kontaktust. A leggyakoribb forrázásos baleseteknél ez az átnedvesedett, forró ruházat, pelenka (!) gyors eltávolítását jelenti (ennek elmaradása gyakran súlyosbítja az égési sérüléseket), láng égésnél kimentést ill. tűzoltást, elektromos baleseteknél azonnali áramtalanítást jelent. 

 

  • Másik elsősegély alapelv a mielőbbi hűtés a szövetek további károsodásának megelőzése és fájdalomcsillapítás céljából. Ennek legajánlottabb módja a folyó hideg csapvíz használata az égett területre 15-20 percig. Fontos, hogy jeget közvetlenül a bőrre ne használjunk hűtésre, mert fagyási sérülést okozhatunk vele. Helyette jégzselét vagy zacskós mirelit árut tiszta (steril) textilbe csomagolva alkalmazhatunk, ha folyó csapvíz nem áll rendelkezésre, vagy utólagosan, a már kötéssel ellátott sérülést szeretnénk tovább hűteni. További fontos szempont, hogy egyszerre maximum egy végtagnyi területet szabad hűteni, nagyobb terület hűtésével a gyermek kihülését okozhatjuk, mely súlyos következményekkel jár. Az égési sérült gyermekek amúgy is hajlamosak a kihülésre, emiatt már az elsősegélynyújtás során is be kell őket takarni, biztosítani kell számukra a meleg környezetet.   

 

 

01 Burns first aid

 

 

  • Égési baleseteknél sajnos nem ritka, hogy az egyik legfontosabb dologról, a fájdalomcsillapításról felejtkeznek meg a szülők (gyakran a pánikhelyzet miatt). Ne feledjük, az égés az egyik legnagyobb fájdalommal járó sérülések közé tartozik, amint lehetőségünk van rá, adjunk fájdalomcsillapítót (pl. szájon át vagy kúpban) gyermekünknek! A fájdalomcsillapítást is szolgálja a hűtés ill. a gyermek megnyugtatása, figyelemelterelése.  

 

  • Végül, de nem utolsó sorban az égési sérülést – lehetőleg sterilen – fedni kell. Erre a legalkalmasabb minden háztartásban megtalálható folpack (frissentartó fólia), mely nem ragad bele a sebbe, átlátszó (a seb megítélése szempontjából előnyös), ugyanakkor tökéletesen elzárja az égési sérülést a külvilágtól csökkentve a kontamináció (kórokozókkal való szennyeződés) kockázatát. Természetesen a steril kötszerek, égési kötszerek, vagy jobb híján egy tiszta, hidegvizes törölköző is megfelel a sebfedésre, amíg szakellátóhoz kerül a gyermek. Fontos, hogy semmilyen krémet, kenőcsöt, nagyszüleinktől hallott “csodaszert” (pl. tejfölt, paradicsomot, hintőport, stb.) ne tegyünk az égési sebre, mert ezekkel az idegen anyagokkal csak a seb szennyeződését okozzuk, ill. szakember általi megítélhetőségét rontjuk.  

 

 

folia

 

 

  • Ez utóbbi alól csak az egyértelműen elsőfokú égés (felhólyagosodás nélküli fájdalmas bőrpír, pl. napégés)  kivétel, ilyenkor a bőrnyugtató, hidratáló lokális szerek (pl.: Panthenol, Irix, Aloe First) használata javasolható, természetesen a hűtés és fájdalomcsillapító adása mellett. Amennyiben azonban hólyag keletkezik az égett területen és az égési sérülés nagyobb, mint egy húsz forintos, akkor a fenti elsősegélynyújtási szabályok betartása mellett mielőbb vigyük gyermekünket szakellátóhoz (pl. gyermeksebészeti ügyeletre, nagyobb égési sérülések esetén gyermek égési központba, a Bethesda Gyermekkórházba). 

 A cikk első részét  itt találod.

Dr. Bóta Balázs

Plasztikai és Égés-sebész, Gyermeksebész adjunktus 

Hozzászólások

Hozzászólások

Hogy tetszett?