Nyilvános szoptatás- Liliputi több mint babahordozásTöbb Mint Babahordozás

Ez egy nagyon-nagyon-nagyon nehéz téma. Elmondom, mi az én álláspontom. Ha a gyerek éhes, meg kell etetni, bárhol is vagyunk. Még nem lehet vele megértetni, hogy majd csak fél óra múlva, ha hazaértünk.

Eddig gondolom egyetértünk.

Aki üvegből etet, annak nincs ezzel gondja, bárhol előkaphatja, nem fogják leszólni érte, az nem sérti senki szemérmességét.

Aki szoptat, annak nincs sok választása.

1. verzió:

Anya nem kap szívbajt, elővarázsolja a cicit és a baba máris ehet.

2. verzió:

Anya keres egy sálat, kendőt, vagy átigazítja a hordozót és máris kezdődhet a lakoma.

3. verzió

Anya keres egy eldugott zugot, baba-mama szobát és annak biztonságos csendjében eteti meg a kicsit.

4. verzió

Anya sprintel haza, otthon lehuppan és ekkor jöhet a szopizás.

Szoptatás csatos hordozóban

Mindegyik verziónak vannak előnyei és hátrányai. Én a kettes pont szerint szoptatok, ha nem otthon vagyunk. Vagy a hordozónkat hívom segítségül, vagy a kardigánomat veszem fel fordítva, vagy legrosszabb esetben a térdemet húzom fel annyira, hogy senki ne lásson semmit. Nem amiatt, mert féltem az arra mászkálókat, hanem mert én szemérmes vagyok és mert úgy gondolom, szoptatás természetessége ide vagy oda, a mellem nem tartozik senkire.

A szoptatás intim dolog.

Nem szükséges csadorban csinálni egy eldugott mosdóban ahhoz, hogy diszkrétek is legyünk és kényelmes is legyen.

Amerikában hatalmas a szoptatás ellenesség. Ott protestálás végett sok anya kikapja a mellét, mintegy demonstrálva, hogy márpedig ő szoptat.Ezzel csak az a gond, hogy van benne egy jó nagy adag exibicionzmus, ami nem segít a negatív diszkrimináción, ami éri őket.

Amikor nyilvános helyen szoptatok, nem azért teszem, hogy a környezet lássa, hogy bizony én így táplálom a babámat, hanem mert a gyerekem éhes és kész. Ez rá és rám tartozik. Nem akarom, hogy bámuljanak, hogy tanulmányozzanak, márpedig ha előkapom a cickómat, tuti hogy abból feltűnés lenne.

A hordozásnak hála megtanultam úgy szoptatni, hogy senkinek se tűnjön fel, mégsem érzem, hogy bújkálnánk. Kis gyakorlással bármilyen hordozó alkalmas erre a célra is. És így még soha nem szólt meg senki sem. Még akkor sem, ha egyértelmű, mi történik.

Ez egy újabb nyomós érv amellett, hogy hordozni mennyire király.:)

Szoptatás a hordozókban cikkünket itt éred el: Szoptatás bárhol

Hozzászólások

1 hozzászólás

szólj hozzá

Jucc (10 év)

Még mindig érdekesnek találom, hogy ez egyszerűen téma lehet bárkinél-minősítő, polarizáló, két táborra osztó. A kisbabának, kisgyereknek ennie/innia kell, szopizik, a tej az anyamellből érkezik, ergo azt szopizza a kicsi. 3 gyereket szoptattam megszakítás nélkül 9 éven át, tandem is, meg mindenhogy. Vannak stádiumok. Az elsőnél még minden alkalommal elbújtunk a szobánkba, ha esetleg az apján kívül más is volt nálunk, utcán pedig szerintem talán 1x szoptattam. Tudtam, hogy másfél óra a limitem, a lakás körül kell lennem ébredéskor, és kész. Szopi otthon, aztán mehetünk tovább. A második babámnál már egyértelműen jött a kendőben szopizás séta közben, vele lehetett nagyon diszkréten. A kisfiam viszont mintegy büszkén lobogtatta a nagyvilága arcába: igen, anyának mellei vannak, én pedig imádom őket. Naná, hogy mindig a döntő pillanatban rántotta le a leplet, húzta félre a takarást, s engedte el a mellbimbómat, sőt nagyobb korában még takaró karomat is nyomkodta más irányba. Büszke volt, én pedig zavarban. Aztán ez is realizálódott, kompromisszumot kötöttünk. Még tv stúdióban, riport közben is szopizott 2 évesen, de olyan diszkréten, ahogy kell.

Hogy tetszett?

A szerzőről: Szabó Anna Eszter

Fiatal korom ellenére rengeteg mindent csináltam eddigi életem során. Gimnázium után színésznőként próbálkoztam, majd dolgoztam pultosként, még játékteremben is. Az egyetemen készítettem néhány dokumentumfilmet. Voltam cukorkabolt-látványműhely üzletvezetője és casting asszisztens is. Másodmagammal írtam három riportkönyvet. 2013-ban viszont minden eddiginél izgalmasabb, színesebb, inspirálóbb, fárasztóbb, csodálatosabb, teljes munkaidős állást szereztem: Mészáros Mór anyukája lettem. Közös életünk nevetős-sírós, gyarló, küzdelmes, de mindig szeretetteljes hétköznapjairól írok, amilyen őszintén csak lehetséges. http://www.instagram.com/szannae http://mindigzoldebb.blogspot.hu