Levél a férjemhez

Szívem… Emlékszel? Volt olyan, hogy gondoltunk egyet és elmentünk moziba. Vagy egy jó csípős curryt enni. Éjszakába nyúló füstös dumálgatások, IQ barkóbázások, vihogások, éjfél utáni gyros evések… Akkoriban, mikor még bent is lehetett cigizni a kávézókban és minden cuccunk bagó szagú volt.

apak_napja_liliputiMinden este filmet, sorozatokat néztünk, zenét hallgattunk órákon át, Sims-et játszottunk… A koncertjeidre jártam állandóan, néztelek, a mellem akkor még “csak” a büszkeségtől dagadt. Én voltam a szerencsés csaj, aki koncert után hazavitte a gitárost. Még becsmérlő megjegyzést is kaptam egyszer, “most tényleg ez a barátnője?!”- csodálkoztak. Igen, tényleg én. Rendszeresen főztem, sütöttem, a hajam mindig frissen mosott volt, a ruháim illatosak, sokat barátnőztem, így nem terheltelek a csajos dolgaimmal. Mindig megkérdeztem, milyen napod volt, milyen volt a próba, a koncert, hogy érzed magad. Mindig volt Rád energiám, sőt, te voltál a világom közepe.

“te jobb vagy, mint én”

Aztán teherbe estem. Sokszor mondtad, hogy soha olyan felhőtlen nem volt az élet, mint amikor terhes voltam. Egyszer se veszekedtünk, egy kicsit sem. Aztán megszületett Mór. Azon nyomban átalakultál, hamarabb, mint én. Míg én a depresszió határán rémüldöztem, te már beleszerettél a babánkba. Szégyelltem is magam, kicsit mérges is voltam talán, hogy te “jobb” vagy, mint én.

“szimplán csak örülsz, szívből annak, hogy vagyunk”

Te vagy azóta is az aggódós, néha szólnom is kell, hogy lazíts picit. Mindent támogatsz, ami a gyerek érdeke. Mellettünk álltál majd’ a három évnyi szoptatásban is, és az elválasztásos cécóban is partner voltál. Gond nélkül cseréled a mosható pelenkát, felkelsz éjszaka, vigasztalod és ringatod a gyereket éjjel, akkor is, ha előtte 15 órát dolgoztál. Nem kéred számon, hogy kupleráj van, hogy ujjnyi vastag a por a szekrény tetején, hogy nincs tiszta alsónemű, mert két napja ugyanazt az adag mosást mosom és öblítem újra, hogy aztán megint elfelejtsem kiteregetni. Nem várod el, hogy tökéletes idill várjon itthon, szimplán csak örülsz, szívből annak, hogy vagyunk. Nálad jobban senki sem szeret minket. Tudnod kell, hogy mindezt tudom, életünk minden egyes napján.

“minden pozitív gondolatot visszatükrözzek Rólad”

És ígérem, egyszer eljön az idő, amikor nem leszek hulla fáradt ahhoz, hogy legalább megkérdezzem, milyen napod volt. Ígérem, hogy eljön az a nap, amikor a gyerek elaltatása után nem a szoptatás, szülés és gyereknevelés lesz a téma, amiről be nem áll a szám. Dolgozom rajta, hogy visszahozzam, amikor még a Te meghódításod volt az életem középpontja, nem az, hogy kakilt-e ma már a kissrác. Minden erőmmel igyekszem, hogy minden pozitív gondolatot visszatükrözzek Rólad legalább annyira, mint amikor szemrehányást teszek. apak_napja2

“ezért soha nem lehetek elég hálás”

Remélem, tévedek, de amikor Mór előbb-utóbb kamasz lesz, úgyis a szemünkre hányja majd, mennyire elege van belőlünk. És én akkor is tudni fogom, hogy neki volt, van és lesz a legcsodálatosabb apja. Mert az igazán jó apák mellett minden anya pont elég jó anyának érezheti magát. És én ezt érzem. És ezért soha nem lehetek elég hálás.

Hozzászólások

Hozzászólások

Hogy tetszett?