Sokan nem értik, miért van akkora rajongótábora a hordozásnak. Miért nem teszem le a babakocsiba, járókába, hogy nyugtom lehessen, tehessem a dolgom? Mert szerintem a hordozás maga a szabadság kulcsa. A hordozóm nem képes csodákra, csak éppen:
1. Ad két kezet, ezzel pedig ebben a vészterhes és kezekben szűkös kisgyerekes időszakban átsegít a legtöbb nehézségen.
2. Lehetővé teszi, hogy a gyerekekkel egyedül bevásároljak: nem kell ugyanis „mekkelekes” módszerekkel a babakocsira szerelnem a kosarat vagy kint hagynom a gyereket a bolt előtt, esetleg a gyerek mellé pakolnom mindent, hogy az a pénztárig a zöldségeken kívül mindent csirízzé rágcsáljon.
3. Megadja az alapvető szükségleteimhez a szabadságot: tudok plázában pisilni csukott ajtónál. Nem kell a babakocsit kint hagyva, lesve végeznem a dolgom, vagy ha beviszem, akkor a gyerek nem nyalja körbe a fajanszot közben.
4. Tudok legózni hátamon a kicsivel, anélkül, hogy a nagyját megegye, az aprajától meg biztosan megfulladjon, miközben a nagy üvölt velem, hogy most már tuti nem tudja összerakni a lépegető excavátort.
5. Elérek a nagyobbért az oviba, ha esik, ha fúj, ha náthás a kicsi: csak magamra csattintom és máris védem mindentől.
6. Nem kell szomorú cicaszemekkel feltetriszeznem a babakocsit a tömegközlekedési eszközökre és utána vesémben a tolókarral végignyomorognom az utat, miközben a nagyobb, ha nem maradt a flaszteren, akkor ki tudja, hogy hol hasal az aljzaton.
7. Kijutok a természetbe kiszellőztetni mindennapoktól elfáradt lelkemet, hosszú kilométereket tudok gyalogolni kalandos erdei utakon hátamon a kicsivel, mellettem bakkecskeként pattogó naggyal.
8. Nem kell órákat vennem Fekete Lászlótól, ha van egy- egy nehezebb, tapadós “matrica-napunk”, amikor egyenesen arányosan hangosodik az üvöltése, ha megpróbálom a kiságya vagy a föld felé közelíteni.
9. A köz megbotránkoztatása nélkül tudom megszoptatni a kicsit akárhol, a hordozó áldott takarásában, ezt nem akarja letépni, megrágni, elhajítani közben és nekem se olyan, mintha egy csadorban kellene rejtegetnem az étkező gyerekemet.
10. Megóv az agyvérzéstől egy átlagos napon, amikor a gyerekkel a 4.-ről lejőve elő kellene bányásznom a tárolóból a babakocsit, azt az autóig cipelnem, belehajtogatnom, mindezt úgy, hogy a kicsi a kezemben, a nagy meg elhullott apró bizb@szjátékokat szedet velem az úton végig.
11. Nem kellett lemondanom az üzleti tárgyalásokat sem, mert magamra csatoltam a kicsit, aki így nem bontott le egy komplett irodát, meg egy teljes írószer-raktárat és üvöltött, amíg nem fordultam teljes figyelmemmel felé: hanem nyugodtan szuszogva aludt.
+1.
Épen tart és szabad vagyok: mert folyton mehetek és vihetem magammal a kis csomagomat is – kell ennél több???
1 hozzászólás
szólj hozzáNekem nagyon tetszik
Azt áruljátok el,hogy egy plázázásnál hogy próbálsz fel mondjuk egy felsőt???
Hogy tetszett?