Itt a tavasz! A hordozás addiktív

Mór első találkozása a tavasszal csodásan sikerült. Kíváncsian kukucskált kifele a hordozóból, nagyokat hunyorogva a szikrázó napsütésben. Kapkodta a fejét minden madárcsicsergésnél, kutatta a hangok forrását. Mikor pedig elfáradt a sok színtől, hangtól, illattól, egyszerűen csak odabújt hozzám és elaludt. … tovább olvasom

Utólag mindig okosabb az ember…hordozás történet

Utólag mindig okosabb az ember, ezt tudjuk. Mindenesetre ez jó hír, mert le lehet vonni a megfelelő tanulságokat, ha máshogy nem, akkor utóbb, mintsem előbb. Amikor Mór megszületett, nem voltak idilliek a körülmények. Rendszertelen, két napig tartó fájások után sürgősségi … tovább olvasom

Az igény szerinti szoptatásról

„Na, de mikor alakul ki a rendszer?” „A sok etetés miatt hasfájós lesz!” „Látod, így nem jut időd magadra és a férjedre! Tönkre megy a házasságotok!” Szerencsés az az igény szerint szoptató anya, akit nem zaklatnak hébe-hóba ilyen, vagy hasonló … tovább olvasom

Az együttalvásról! -Könyvajánló-

Hat éve vagyok Anya! Férjemmel együtt három gyereket nevelünk, terelgetünk, szeretünk. Szoptatok, hordozok, együtt alszunk, dacoskodunk, ovit szokunk, tesót kapunk, mesélünk, megéljük mozgalmas napjainkat és próbáljuk „jól csinálni” saját és a gyerekeink igénye szerint. Születésük előtt nem határoztuk el mit, … tovább olvasom

Amikor az ösztönök átveszik az irányítást a tankönyvek felett – kötődő nevelés

A főzéshez, gyerekneveléshez mindenki ért. Legalábbis ezek azok a témák, amikről mindenkinek megvan a véleménye. Manapság van egy közmegegyezés szerint “normális” módja annak, milyen a jó szülő, jó baba-gyerek. Az ebbe a kategóriába eső anya szülés után minél hamarabb szigorú … tovább olvasom

Amikor nem jut eszembe több mondóka…

Vannak napok, amikor nem jut eszembe több mondóka. Amikor kiesik a csörgő a kezemből. A hordozónkban mindezt megteheti, méghozzá úgy, hogy közben megihatok egy teát, ebédelhetek, sétálhatok. Azzal, hogy magamra veszem, szabadságot nyerek. Ő pedig egy kisimultabb anyukát.

Apa szemével a világ

“Sietek haza, hosszú sorokban állnak az autók a lámpánál. Kicsit haladunk, újra piros a lámpa. Örökkévalóságnak tűnik az út. Már nem is tudok másra gondolni. A puha haja jár a fejemben, a finom, illatos bőre. És az a szempár, azok … tovább olvasom